Basszus, anya lettem!

Terhesség 35. hét

Legyen-e apás a szülés? Kinek van helye a kórházban?

2019. március 24. - realmommy

Ez a kérdés engem nagyon sokat foglalkoztatott, annak ellenére, hogy valójában ez az egyetlen olyan dolog volt a terhességem altt eddig, amibe úgy istenigazából nem volt beleszólásom, és ezzel én is tisztában voltam. :)

A férjem az első pillanattól, sőt már azelőtt tisztában volt vele, hogy itt bizony csak úgy bújhat ki egy gyerek a lábam között, ha annak ő is szemtanúja lehet, máskülönben addig kell szorítanom, amíg a) be nem ér a kórházba akárhonnan is indult, vagy b) a baba 18 éves nem lesz és már nem korlátozhatjuk abban hogy kibújjon. Valahol megértettem, ez volt náluk eddig is természetes a családban, a bátyjai is mindig ott voltak a gyerekek születésénél, szóval ennek ez a rendje és kész. Sőt, még más családtagok is végig ott voltak a kórház területén a szülés teljes időtartama alatt (egyszer még én is...).

Az én családomban ez egészen máshogy alakult. Az én születésemkor apa nem hogy nem volt ott, de csak másnap reggel tudta meg hogy megszülettem, amikor telefonáltak a kecskeméti kórházból a tiszakécskei munkahelyére, hogy az éjjel lánya született. Nekünk (és a szomszédoknak, ismerősöknek) még vezetékes telefonunk sem volt. A hugaimnál az egyik alkalommal rám kellett vigyáznia, ezért az apás szülés lehetősége eleve kizárva (messzi és/vagy dolgozó nagyszülők), a másik alkalommal pedig bárhogyan taposta a pedált, a tesóm még nála is gyorsabb volt, így csak a végeredményre érkezett meg. A nagynénéim közül volt aki apás szüléssel szült, de annyira nem volt meggyőző a beszámolója, nekem pedig alapvetően az az álláspontom, hogy ez a csodálatos pillanat, amikor egy új élet érkezik a világra, egy elég gusztustalan folyamat gyönyörű eredménye, így talán nem véletlen, hogy időtlen idők óta nők segédkeztek leginkább a szülésnél, amíg nem jöttek a férfi szülész orvosok (amivel persze semmi gond, nekem is férfi orvosom van, de az szerintem más kategória mint az ember férje).

 

b27f76e9b701748fe9fddb3b0742f9dc.jpg

 

Tudtam, hogy vannak olyan álláspontok, miszerint a jó részét is együtt csináltuk, akkor a szarból is vegye ki a részét, vagy hogy a kötődést az segíti elő ha az apa is ott van (szerintem ez azért túlzás, anélkül is lehet kötődni) és hasonlók, de nekem valahogy csak az járt a fejemben, hogy basszus, ami ott történik azt mindet végignézi, én se én se a "dolog" nem lesz se szép, se felemelő látvány... Mint kutatásaimból kiderült, egyébként én vagyok a kisebbség ezzel a véleményemmel. :)

A másik a család kérdése. A férjem családja, főleg a szülők nagyon pártolják, hogy aki csak tud legyen ott a szülés időtartama alatt, de ez engem meg kifejezetten frusztrál már gondolati szinten is. Hogy itt is legyen összehasonlítási alapom, hogy most megint én vagyok az aki nem úgy gondolkodik mint a nagy átlag, megkérdeztem az ismerőseimet (és fórumokon idegeneket is), meg a saját szüleimet is, hogy mit gondolnak erről. Itt viszont azt tapasztaltam, hogy inkább az a gyakori, hogy nincs ott a család, úgyhogy kevésbé éreztem magam ufónak. A szüleim sem tartanak igényt az órák hosszat tartó várakozásra, aminek a végén amúgy nem is láthatják majd a babát (ahol én fogok szülni, ott nem lehet bemenni eléggé ahhoz, hogy lássák, és őszinte leszek, az a bruttó 3,5 másodperc amíg máshol látni lehet egy kb. 30 perces babát, háááát, szerintem nincs egálban a várakozási idővel ha nem te vagy valamelyik szülő...). Szóval itt a kórháznak hála hamar eldőlt, hogy a családnak ezúttal otthon kell maradnia, ami ellen ők még kicsit ágálnak, de igazából nincs sok választás. Arra külön felhívta a figyelmemet a szülésznő, hogy ha nem is a férjem hoz be a kórházba szülni, akkor se jöjjön be velem az az egyén aki behozott a szülészeten belülre, mert itt bizony csere nincs. Aki egyszer bejött az végig ott van, de olyan nincs náluk, hogy na akkor most váltás. Én ezzel meg tudok barátkozni, ahogy korábban már írtam, nekem más szempontok voltak elsődlegesek.

 

2018-11-02_0018.jpg

 

A másik, ehhez kapcsolódó kérdés, hogy a kórházban töltött 3 nap alatt, kik jöjjenek be meglátogatni? Itt nagyon eltérő szokásokkal találkoztam, persze sokszor a távolság is közre játszik a gyakorlatban. Az én véleményem, hogy az a 3 nap amúgy sem sétagalopp, a regenerálódásról szól. Szerintem bőven elég lenne ha a nagyszülők 1x bemennének megnézni az unokát, aztán majd otthon kiélhetik magukat. Nálunk itt is vannak ettől eltérő gondolatok, úgyhogy meglátjuk hogy fog ez menni a gyakorlatban. Remélhetőleg jól fogom viselni a szülést és az utána következő napokat is, máskülönben lehet hogy szembe kell mennem az eddigi "szokásjoggal"...

Az apás szüléssel kapcsolatban az elmúlt hetekben komoly változás állt be nálam, amit nem gondoltam volna. A kórházas élmény annyira rossz és ijesztő volt, hogy azóta sokkal jobban parázok mindentől, minden kis szúrás, jósló fájás, ami valljuk be nem szerencsés, mert ebben az időszakban ezek már elég gyakoriak, minden napra jut több is belőle. :) Meglepő módon már én is úgy voltam vele, hogy a férjemnek igenis ott kell lennie velem a szülésnél, mert ez fontos, és biztonságot ad a gondolat. Pedig rám nem jellemző, hogy így megváltozzon valamivel kapcsolatban a véleményem, ha már egyszer évek óta ugyanaz. Üdv a harmadik trimszterben. :D

 

a5e5d92d767fa45079bf3d991e7728bf.jpg

 

Továbbra is azt gondolom egyébként, hogy nem lesz szép az amit látni fog és gondolok hogy milyen hatással lesz rá. Továbbra is úgy érzem, hogy nem véletlen, hogy főként nők segédkeztek a szülésnél (persze, persze, tudom, hogy már más világot élünk, felvilágosult, modern, változnak a normák, tényleg tisztában vagyok ezzel, de a szülés az szülés maradt).

Szóval odabent most teljes anarchia uralkodik a fejemben, így bár a nem terhes énem továbbra is aggódik a kérdés miatt, a terhes énem úgy gondolja, hogy csak úgy szülhetünk, ha mindketten ott vagyunk. :) 

A bejegyzés trackback címe:

https://basszusanyalettem.blog.hu/api/trackback/id/tr2614713277

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kovácsné · http://kovacsne.blog.hu 2019.03.24. 16:31:06

Kinek mi a frászkarika köze van ahhoz, hogy valaki kinek a jelenlétében szül? Aki apával akar szülni - szíve joga. Aki apa nélkül akar szülni, tegye azt nyugodtan. Semmi nem tud olyan kártékony lenni, mint ezeknek a dogoknak "szabályos" menetet kitalálni, vagy azt sugallni, hogy egyik vagy másik megoldás jobb, divatosabb, egészségesebb, vagy erről mások vélemény alapján dönteni.

croc 2019.03.24. 16:47:11

Ha tényleg annyira nyomaszt, hogy esetleg a férjed szülés közben "nem szép" dolgokat is láthat, beszéld meg vele, az ilyen félelmek legjobban úgy oldhatók, ha beszélsz róla.

(Ha ez vigasztal, később rá fogsz jönni, hogy valójában milyen kicsi jelentőségű ez az egész, és milyen szerencsés vagy, hogy van időd és energiád ilyen súlyú problémákkal foglalkozni :))))) )

realmommy 2019.03.24. 17:02:47

@Kovácsné: Igen, ezek csak az én tipródásaim, valóban senkinek semmi köze nincs ahhoz hogy ki hogy akar szülni. De mégis, a gyermekvállalás tipikusan olyan téma, amibe mindenki szeret beleszólni, mindenki jobban tudja, így aztán az ember elkezd rajta gondolkodni, főleg ha első gyerekről van szó. Majd a negyedik után biztosan csak magamra hallgatok, mert már tudni fogok minden slternatívát és lesz tapasztalatom, de ez a terhesség legelőször arra tanított meg, hogy még a saját véleményem sem mindig olyan biztos mint gondolom, és ez a terep valami elképesztően új! :) :)

realmommy 2019.03.24. 17:08:43

@croc: Sokat beszélgettünk erről, igazából ezért is nem zárkóztam el soha az apás szüléstől, csak megmaradt a bizonytalanság hogy hogy fogja viselni. De nagyon furcsa volt megélni azt, hogy egy ennyire biztosnak gondolt vélemény így meg tud változni bennem.

Azért is nagyon hálás vagyok, hogy csak ennyi problémám van, benne vagyok egy-két kismamák Facebook csoportban és látom, hogy milyen más, komoly egészségügyi problémák is vannak amikkel meg kell birkózniuk a kismamáknak. :( És két új, ismeretlen para között egyébként tényleg nagyon örülök hogy ilyeneken tudok pörögni. :) :)

Jakab.gipsz 2019.03.24. 17:19:59

Bocs, de én konzervatív és finnyás vagyok, még azt sem nézem amikor más emlősök születnek, fókák, vagy lovak.

A gyermekhez való ragaszkodás különben is pár héten belül alakul ki, "mi az hogy itt szuszog egy harmadik" és elveszi tőlem, kisajátítja a kedvesemet.

Hagrid 2019.03.24. 17:20:24

Nem a baba, hanem miattad érdemes benn lennie. Senki nem fogja jobban képviselni az érdekeid. Egy kézszorításból, egy pillantásból tudja majd esetleg, mi kell éppen. Ha előre megbeszélitek, hogy mi az, amit semmiképpen nem akarsz hagyni, de élesben esetleg rá akarnak majd beszélni (a legbájosabb dokinál is lehet ilyen, szülési terv mellett is és nem feltétlenül életveszélyben), józanul, nem fájdalomtól gyötörten érvel az érdekedben.
Pár ötlet, mire lehet jó: meggondolod magad és mégis kéred az epidurált, de ezt mondani már nem tudod, annyira fáj. Figyeli a ctg-t. Masszírozza a derekad. Belekapaszkodhatsz. Sétáltat. Odaadja, amit a szülésznő kér a csomagodból. Veled van, amikor más nincs. Fényképez. Szól a máshol levő szülésznőnek a hirtelen jött tolófájásoknál. Nálunk ezek voltak.
De ha az zavar, hogy olyat lát, amit nem szeretnél, be tudják állítani olyan pozícióba, hogy ne legyen rálátása, de veled legyen.

realmommy 2019.03.24. 17:23:41

@Hagrid: Köszi a tapasztalatokat!!! :) :)

Konrad · http://onlinemarketing.blog.hu 2019.03.24. 17:29:34

Mindkét lányom születésénél ott voltam, és nem bántam meg. Ott kell lenni az apának is. Neked is segítség, és neki is élmény. És nem, egyáltalán nem vérben tocsogó gusztustalanság az, ami történik, hanem egy tök természetes dolog. Számomra nem volt sem undorító sem bántó az élmény. A kapcsolatunkat meg csak erősítette.

realmommy 2019.03.24. 18:00:27

@Konrad: Ezt nagyon jó olvasni, köszönöm! :)

Jegkoko 2019.03.24. 18:40:14

Az apás szülés az olyan mint amikor az ember végig nézi ahogy leég a kedvenc kocsmája.

rockjano 2019.03.24. 19:01:02

Én is ott voltam mindkét gyermeknél és nagy élmény volt. Egyáltalán nem találtam annyira gusztustalannak sőőőt sokkal kevésbé volt az mint vártam... igaz én jól bírom.

Amúgy ilyenkor nagyon egyszerű mert az asszony a főnök ha ő nem akarja akkor nem vagyok ott. Nálunk kérdés sem volt.

De azt is megértem ha valaki nem szeretné akkor ezt tiszteletben kell tartani.

Ami a nagyobb gáz volt hogy az elsőnél az orvoson meg nővéreken kívül betódult vagy három-négy nővértanonc is ott oktatták őket na ezt nem kellett volna de mondjuk ez már elég régen volt.

A köldökzsinór egy elég vicces dolog... én vágtam el.. ilyenkor azért meg van az ember illetődve kicsit...

Rokonoknak nem kell ott lenniük ez marhaság.. nállunk amúgy is mindkettő az éjszaka közepén volt :-) mert mikor máskor. :-)

Ménár Atya 2019.03.24. 19:17:27

Szerintem döntse el az apa, nem sportszerű az erőszakoskodás, mindenkinek mások a határai, ezt tiszteletben kell tartani.
Amit az egyik ember észre sem vesz, lehet, hogy a másik ugyanattól sokkot kap.
Én pl beakartam menni, de a feleségemnek azt mondtam, majd meggondolom.
Ő erre azt mondta ha nem megyek be vele akkor behívja az anyját, kérdeztem, hogy mégis milyen alapon, azt mondta anyai jogon.
Mondom ok, akkor jót fog beszélgetni majd apámmal,mert apai jogon majd ő képvisel :D
De miután jót röhögtünk megnyugtattam, hogy biztos hogy bent leszek, mondjuk jóban voltam az orvossal, végig lyukon voltam ,mindent elmagyarázott mikor mi történik, mindent végig néztem, a feleségem a második gyereknél szólt is, hogy azért ha lehet majd vele is foglalkozzak kicsit, ne csak a dokival dolgozzak :D
De aki bírja az ilyesmit, nyugodtan bemehet, én nem bántam meg, sőt elmondhatom, hogy előbb ismertem meg a gyerekeket mint az asszony :), igaz csak pár perccel de akkor is.
Mondjuk ha leszámítom azt a tényt hogy a saját gyerekeim és mindig szépnek látom őket, hát a valóságban elég megviseltek voltak, és érdekes egy színük volt az biztos, de most már elég jól helyrerázódtak, azért.
Amúgy érdekes az volt, hogy az elsőnél nyugodt voltam, tényleg nem volt pánik roham, meg amiket néha a filmekben előadnak, de bevallom, hogy amikor azt mondták hogy átvihetem karban az inkubátorba kékfény szolira, akkor eltörött a mécses örömömben.
Mondjuk még most is néha jön egy kis apai ölelgetésre, úgy látszik bejött neki is elsőre, én meg csak sunnyogok hogy vajon még meddig, idén már egyetemista lesz :)
A második már rutin volt, nevelésben is.
Szóval, apát megkéred, és majd ő dönt, ne rontsd el erőszakossággal.
Ja, még egy, a későbbi szexet sem befolyásolta a látvány, nem hiszem hogy bárki ilyenkor arra koncentrál, hogy vonzóbb volt a nászéjszakán a csaj :D
Na sok sikert azért, remélem sok örömötök lesz amíg cseperedik majd!

Ménár Atya 2019.03.24. 19:23:47

@rockjano: Ja , a köldökzsinór az tényleg meglepi volt, sokkal erősebb volt mint amire számítottam, ezt már el is felejtettem, jó hogy mondtad.

BiG74 Bodri 2019.03.24. 19:30:45

Én ott voltam. Bár császár volt. Semmit nem láttam, csak egy vértócsát és egy kurva nagy görbe tűt. De mire elájultam volna a kezembe nyomták a kis gnómot! Életem legszebb pillanatai voltak!

Snedronningen 2019.03.24. 19:36:22

Az jó, hogy megbeszéltétek. Ahogy mások is mondják, szükséged lehet a férjedre, mint támaszra, hogy védje az érdekeidet. Amit esetleg még meg lehetne beszélni, hogy kezeljétek rugalmasan. Ő ne bántódjon meg, ha te esetleg menet közben úgy érzed, hogy idegesít a jelenlete és kiküldenéd, de te se sértődj meg, ha ő szembesül a saját korlátaival, tehát ne maradjon, ha menet közben rájön, hogy mégsem bírja. Valami ilyen előzetes megállapodás szerintem segíthet oldani a mostani bizonytalanságodat.

realmommy 2019.03.24. 19:49:14

Köszi mindenkinek a tapasztalatokat, örülök hogy ilyen sok pozitív élményt leírtatok! Azt remélem, hogy a miénk is ilyen emlék lesz! :)

Zsuzsi25 2019.03.24. 19:49:57

@realmommy: Az en uram nem akart bent lenni, mert nem birja a vert. Viszobnt en meg feltam attol h paraszt lesz az orvos , igy vegulis abban egyeztunk meg hogy odaall a fejem fele, es kulturaltan lefele nez, es bamulja a foldet. Kibirta D

tikk 2019.03.24. 20:22:30

De ha t az ember a házastársával jobbik esetben igazságviszonyban él.
Látom betegen , gyászában, amikor szül vagy amikor éppen kicsinyes, nem szexi, fáradt , és jobban szeretne máshol.
Az hogy bent van a férjem a fiúk születésénél köldökzsinórt vág ez nálunk nem volt kérdés.
Ez a valóság , a való életünk ami nem címlapfotó.
De megértem ha valakinek szülés előtt van ilyen kérdése.
A szülés bizony kiszolgáltatottság , de mas tudatállapot is , ami ott történik azt a való élet csinálja, nem mi.

turbólyuk 2019.03.24. 20:56:50

Ott voltam a kisfiam születésénél. Egész életemben bánnám, ha nem így lett volna.
Nem volt könnyű nézni az életem társát a műtőasztalon (csak üvegen át láttam, de néha többet, mint szerettem volna), de azért kezeljük a helyén a dolgokat: nem nekem volt a nehezebb.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2019.03.24. 21:14:56

Már várom, mikor teszi fel egy SJW azt a kérdést, vajon jó dolog-e, ha az ANYA jelen van a szülésnél. ;)

Kovacs Nocraft Jozsefne 2019.03.24. 21:25:01

Olvastam, vannak/voltak olyan afrikai törzsek, ahol az apa - igaz, a szomszédos kunyhóban - együtt jajveszékel a szülési fájdalmaktól szenvedő anyával, mintegy átvállalva tőle a fájdalom egy részét. Az apás szülés nem egészen ugyanaz, ám az apa számára megadja azt az érzést és élményt, hogy ő maga is részese lehet a gyermeke születésének, amire egyébként biológiai okokból képtelen lenne.

Igazamvanvagyigazamvan? 2019.03.24. 22:34:05

@realmommy: Nálunk társadalmi-szociális berögzülés miatt az apának a szülőszoba előtt kell végigizgulnia a szülést.
A harmadik gyerek születésekor a szülésznő behívott.
Nem, egyáltalán nem volt olyan véres, szenvedős volt. A feleségem azt mondta, nem hiányoztam, rohadtul el volt magával foglalva.
Olyankor rohadtul nem hiányzik a "kispados" biztatás, szeretlek, minden oké, mindjárt megleszünk, most nyomjad...
Viszont az első pillantását a babámnak sosem feledem...nem múló szerelem.

Dr. Celsior 2019.03.24. 22:35:15

Négy gyermekem születésénél voltam jelen.
Volt, hogy fél Európán át kellett hazarepülnöm, az utolsó napon.
A feleségem számított rám és örülök, hogy mindegyiknél ott voltam.

A lábadozási - szoptatási időszak hatással volt a házaséletünkre, mert tekintettel voltam rá. De amint visszanyerte kedvét és alakját, újra és újra kezdtük. Az a tapasztalatom, hogy apás szülés, négy gyerek után is nagyon működhet a szex, mindkét oldalon, az ötödik X után is. Sajnálom, akinek nem.
A kifogás gyártókkal, megmagyarázókkal pedig foglalkozzon más.

Bambano 2019.03.25. 00:23:17

a szülés körüli történések kiváló lehetőséget biztosítanak arra, hogy úgy istenigazából összerúgd a port a rokonsággal, de főleg az anyóssal. :)

nálunk például nem akarta felfogni a rokonság, még a távolabbiak se, hogy szüléskor és az első 6 hétben nem róluk szól a műsor. tehát ne várjanak nagy lakomás látogató-fogadást egy frissen szült kismamától. utána vagy 6-8 évig nem is beszéltünk...

a privát magánvéleményem az, hogy szülés után látogatásra mehet a férj, ha van nagyobb gyerek, az, meg az anya anyja. merugye mégiscsak az ő kislánya szült. és pont. tehát első gyereknél ez kettő darab látogató. a rokonság majd akkor megy, ha hívod és nincs pardon.

az apás szüléssel kapcsolatban sok érv és ellenérv is lehet, az első és legfontosabb kérdés, hogy kedves papa kibírja-e lábon a szülést. van nem egy pasi, aki attól a látványtól simán elájul, az ilyen inkább maradjon otthon. úgyhogy szerintem nem uniformizálható a válasz, a magam részéről nem láttam a gyerekem születését. ennek több oka is van: relatíve gyorsan született, nem értem oda, illetve én rosszul tűröm azokat a helyzeteket, ahol nincs lehetőség aktívan cselekedni. szülészorvost vegzálni szülés közben meg elég parasztos :)

a rokonságban van olyan is, hogy a lányos anyuka kijelenti, hogy amikor a kislánya szül, akkor és utána ő lesz ott, más nem, pont. le van tudva a veszekedés. :)

Bambano 2019.03.25. 00:26:12

amit sose fogok kiheverni, hogy "ott voltam" a főnököm fiának születésekor. mert csinált fotósorozatot az egészről, és meg is mutatta. mind. azt is, amikor varrták az asszonyt.
iq meg a diszkréció nem mindig van jelen megfelelő mennyiségben.

Dr. Celsior 2019.03.25. 00:52:37

"Basszus anya lettem!"

Az index fennállása óta próbálom megérteni, hogy miért fejt ki ellenpropagandát a magyar gojok szülésével és születésével kapcsolatban.
Nincs annyi zsidó, hogy belakja ezt az országot. Nem is jönnek ide annyian, amennyit szeretnének.
Ugyanakkor az import arabok és feketék pedig lehet, hogy ügyesek a kebab sütésben vagy pénzváltásban, de nem fogják megjavítani a vízcsapot.
Vagy bármi mást.

Nzoltan 2019.03.25. 04:32:08

Én ott voltam a gyerekeim szülésénél. Szerintem ez természetes és az ellenkezője nem az.
Szerintem meghatározó lehet, a gyerek és apa kapcsolatában is.

Béláim! Rátoltuk! 2019.03.25. 06:02:00

A harmadik gyerekem születésénél voltam csak jelen 1999-ben, korábban nemigen volt erre igazából számomra sem lehetőség. 48 éves voltam már akkor, és persze én is izgultam. Csodálatos élmény volt! Nem tudja, mit veszít, aki ezt elmulasztja! A megszületett csecsemő illata isteni, még úgy csuszamosan, s amikor fölsír (-nyöszörög), az katartikus! Az anyuka is örül, s egyben "alig él" persze. Ezért is, rögtön nekem adták a kezembe a kicsit, hogy vigyem át a laborba: "Ne féljen apuka, nem lesz semmi baj!" Életem felejthetetlen élménye volt, amit ha később, már nagyobb lányomnak elmeséltem, többször megpuszilt érte...

kunzoo 2019.03.25. 07:15:35

@realmommy:
Azért jusson eszedbe hogy -igaz ritkán- a férj olyan sokkot kap ami örökre végetvet a nemi életnek. Ami magával hozza a házasság végét is. Nem értem ezt mi értelme kockáztatni egy divathóbortért. A férfiak sokszor hazudnak erről mert van egy új elvárás velük szemben a feleség és a társadalom részéről. Engem is cseszegettek ezzel ismerőseim, a feleségem szerencsére nem. Ez egy hülye verseny ki tud hamarabb odaérni, fotózni, 4g ultrahang fotót feltölteni. Jó ha a férj kicsit kívül marad és lesz aki higgadtan szemléli a dolgokat.
A kötődés dolog szerintem túllihegett, van rá sok sok év hogy kialakuljon. Apává nem a szülőszobán válik az ember, az egy hosszú folyamat.

Kelly és a szexi dög 2019.03.25. 07:49:15

Milyen kórház? Otthonszülés wazze - még a kutya is bejöhet a szobába!

Hizdahr zo Loraq 2019.03.25. 07:52:53

Apaként beleőrültem volna, ha nem lehetek ott a lányom születésénél, nem is értem a felvetést.